- 363 // január 3. // Az első nemek

seta2.jpg

Persze, amikor az ember szabadságon van, könnyen elhatározza, hogy persze, minden nap egy órát sétálok. Aztán az első nap, mikor görcsölő hassal hazaérek, és főzni kéne, meg pedagógusként készülni a másnapi órákra, de leginkább a kanapé húz, akkor kicsit úgy érzem, hogy ez egy teljesen lehetetlen vállalkozás. Én nem tudom, mások, akik naponta mozognak, hogy tudják rávenni magukat...

El nem tudom képzelni, hogy ma még akár egy lépést is tegyek. Pedig ez eddig csak 4311 lépés, 3,12 km. Nagyon messze a céltól...

Lehet, magam előtt célt is kiszabva (előre mehetnék hátra az iszapba), könnyebb lenne. Elmehetnék a könyvtárba, hiszen találtam a minervában (online katalógus) és le is foglaltam Almási Kitti: Irigység, kibeszélés, rosszindulat című könyvét. Hazahozhatnám. 

Vagy elsétálhatnék a zöldségeshez is, venni egy kis eztazt. Beugorhatnék a kínaiba, aki igazából vietnámi, hogy megnézzem, árul-e olyan zoknifelhúzót, amit valamilyen teleshopszerű oldalon láttam. Általában a 3-5000 forintos szuper dolgokat a vietnáminál 8-900 forintért meg lehet venni.

Elvihetném a kutyát is sétálni, ha a kutya itthon lenne. De a férj magával vitte az irodájába. A kutyának ez jó, hiszen ott udvaron van, ugathat, figyelheti a járókelőket. Nekem már kevésbé, mert nem visz így el a kutyus sétálni. Igaz, hogy már csak akkor visz, és akkor sétál, ha kedve van hozzá... Kis öreg, félsüket, félvak, foghíjas kutyuskánk....

Na, adok magamnak még 30 percet, aztán erőt gyűjtök, hogy nekiinduljak...

 

Utóirat: csak rávettem magam, így a nap végére a mozgás: 6 km séta lett. Szereztem a könyvtából néhány könyvet, meg az egészséges életmódnak is adtam egy (zöldséges) lapáttal.

Címkék: mozgás 365